Kostol

   István király II. törvénykönyvében írja: „Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két házzal, ugyanannyi rabszolgával lássanak el, lóval és kancával, hat ökörrel és két tehénnel és harminc aprójószággal. Ruhákról és oltártakaróról a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök.” Ez volt a később szentté avatott István rendelkezése és parancsa.
   A történelmi Magyarország területén a katolikus hívek plébániaként egyházközségekbe tömörültek. A plébános összehívta az egyházközösség minden 24. évét betöltött, önálló keresettel rendelkező választó tagját, és ezek választották meg az egyházközösség képviselőit. Egyházközösségi képviselő csak az lehetett, aki írni és olvasni tud, és betöltötte életének 31. évét. A képviselő-testület tagjait hat évre választották. Az egyházközösségi képviselő-testületnek hivatalból tagja volt a plébános, a templom kegyura és a katolikus iskola egy tanítója, aki Nagyabonyban rendszerint az egyházközség jegyzője is volt. Az egyházközség képviselőiből egyházközségi tanács jött létre. Világi gondnokot és templomatyát választottak. A gondnok kezelte az egyházközség vagyonát, a templomatya a templom ügyeit védelmezte. Az egyházi adót néhol még ma is párbérnek mondják, mert valamikor az egyházi adót csak házaspárok fizették.

   Ipolyi Arnold (1823-1886), néprajzkutató, művészettörténész, nagyváradi római katolikus püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja írja:
„Nagy-Abony (Pozsony várm.). E helységnek 1161-1173 között történt gyarmatosítása okiratilag ismeretes (Cod. Dipl. IV. 1. 58. és VI. 2. 188.). Újabb, jelentéktelen kat. plébániai egyháza 1761-ben Csiba Imre által alapíttatott, mint a válaszív föliratán olvasható; a helység XII. századi megtelepítése óta itt folyvást székelő s okiratilag nevezett Csiba család sírboltjával s látszólag régibb keresztelő kőmedencével bír.”
(Ipolyi Arnold: Csallóköz műemlékei,
Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 1994, 135-136. lap.)
(Csallóközi Kiskönyvtár).

   Hushegyi Gábor, a pozsonyi Comenius Egyetem tanára, művészettörténész, esztéta, Ipolyi Arnold tanulmányában készített jegyzetében írja:
„Nagy-Abony (Nagyabony, Veľké Blahovo). — Barokk stílusban, 1761-ben készült a helyi római katolikus Szentháromság-templom. A 20. században átalakították. Egyhajós temploterére síkmennyezet, sokszög záródású szentélyére poroszsüveg-boltozat került. Ipolyi még nem láthatta a főoltár Szentháromság című festményét, azt ugyanis csak 1883-ban készítették. Ugyanúgy a Szent Sír mellékoltár Fájdalmas Szűz Mária szobra is később, 1918 után készült Robert Kühmayer pozsonyi szobrász műhelyében. Homlokzaténak fő elemei a lizénák, félköríves ablakok és hangnyílások, valamint párkányok. A templomkert szentély mögötti részében áll az egyházépítő Csiba Imre királyi tanácsos és családja sírboltja, továbbá Sebők József lelkipásztor síremléke; ő kalauzolta Ipolyi Arnoldot Nagyabonyban.
   A templommal szemben, az út túlsó oldalán egy vitatott eredetű, háromszög alaprajzú kápolna áll. Datálása a 18., ill. 19. századra esik, stílusa a barokk és a neoklasszicizmus között ingadozik.
Rokokó és klasszicista felfogásban épült a nagyabonyi Ordódy-féle kastély. Mivel 1760 és 1765 között emelték, így Ipolyi is láthatta, ám nem tett róla említést. A helybeliek szerinti „báró-kastély” már nem áll, helyére művelődési ház került, csak a hatalmas méretű fák sejtetik, hogy valamikor itt jelentékeny építmény létezett.”
(U. o.: 255. lap.)

   Az egyháztanács működése

   Hosszú éveken keresztül nem működött egyháztanács Nagyabonyban. Különböző okok miatt a hívők nagy része úgy látta a rendszerváltás után, különösen Moksó János esperes halála után, amikor csak helyettesítéssel és nem állandó lakhellyel neveztek ki hozzánk plébánost, hogy a különböző ügyek intézésére egy testületet szükséges létrehozni.
Erre a gyűlésre Zsidó János esperes úr jelenlétében 1994. 4. 13-án került sor a helyi kultúrházban, ahol nyilvános falusi hívőközösségi gyűlésen létrehozták az első egyháztanácsot. Ebbe a tanácsba 15 személyt választottak be. Az egyháztanács következő gyűlésén megválasztották a vezetőséget, ahol az egyes posztok betöltői a következő személyek lettek:
Elnök: Ing. Molnár Tibor, Alelnök: Obrec József, Gazdasági felelős: Vrba Teréz, Perselypénzszámoló bizottság elnöke: Ozsvald Júlia, Jegyzőkönyv vezető: Edmár Gabriella.
  
A többi tanácstag mindig ott segít, ahol az szükséges. Ezek a következők: Domonkos Ernő, Koreny Ilona, Varga Lajos, Sztraka Béla, Kardos László, Gróf Júlia, Lelkes Valéria, Egyházi József, Sáha Irén.
   Ez a testület, néhány személy kiesésével a mai napig aktívan működik.
   A testületből hét-nyolc személy odaadó tevékenységével (Ing. Molnár Tibor, Vrba Teréz, Ozsvald Júlia, Obrec József, Domonkos Ernő, Edmár Gabriella, Sztraka Béla, Lelkes Valéria) a hívők és az önkormányzat anyagi támogatásával a mai napig nagyon aktív és sikeres munkát képes végezni.
   Az elmúlt években sikerült a templom interierjét teljesen felújítani és újjá varázsolni. Szinte újjá született a templomunk. Művészi szinten lett elvégezve a festés, a kornak megfelelő szinten a belső kivilágítás és a hangosítás. Ma a templomban új orgona szól, a téli hónapokban villanyfűtés működik, a padok alatt új padlózat van és a környezetet új szőnyeg fedi. A paplakban új bútorzat és összkomfort várja a majdan idehelyezendő papot.
   Az egyháztanács, szintén feladatának tartotta a templom környékének és a volt egyházi iskolának, az öreg kultúrháznak a rendbetételét. A múltban elhanyagolt kultúrház és környéke a tanács tevékenységével újra méltó kinézetet kapott. A legutolsó szépítő — javító munkákat az említett épületek kerítésének a rendbetétele volt.
   Az egyháztanács a hívők szoros együttműködésével, további sikeres munkát szeretne kifejteni a községünkben, mindenki megelégedésére.

 

 

IREFIT